Magyarországon az eFreight alapvető célkitűzésein továbblépve az export légi küldemények feladásának engedélyeztetését is elektronikussá tettük! Az eVÁM projekt sikeréhez a Repülőtéri Igazgatóság jóváhagyása, majd segítőkész együttműködése járult hozzá. Az eVám projekt így az eFreight rendszer része lett, azonban azok számára is rengeteg előnnyel jár, akik továbbra is okmányok kíséretében adják fel küldeményeiket, pl. a főfuvarlevél záradékolását (vámpecsételését) sem szükséges elvégeztetniük!

 
eFreight és eVám története Magyarországon

2004-ben a IATA elindította az eFreight projektet, melynek elsődleges célja a légiáru-fuvarozásban használt okmányok kiállításának és fuvarozásának megszüntetése és kiváltása egy egyszerűbb, iparági szinten elfogadott, elektronikus adatcserére épülő, okmánymentes környezet létrehozásával. Mára Magyarországon az eFreight projekt sikeresen bevezetésre került, és a légiáru-fuvarozási láncban résztvevők operatív folyamatainak a gyakorlatban is szerves részét képezi..

 

Hazánk hagyományosan a világ élvonalában áll a légiárufuvarozási elektronikus adatcsere területén. 1996 óta működik nálunk Cargo Community System (CCS Hungary), azaz árufuvarozási közösségi rendszer, amelynek azóta gyakorlatilag minden, a légiárufuvarozásban aktív vállalat résztvevő tagja, felhasználója és az elmúlt évtizedben már az iparági koordináció, mediáció feladatkörét is ellátja.

1998-ban indult az első elektronikus repülőtéri adatcsere a Vámhatósággal, és az elektronikusan cserélt információk köre azóta folyamatosan bővül.
Az 1999-ben indult hazánkban az e-Freight project a NAV, a CCS Hungary és a néhai MALÉV részvételével.

Magyarországon az e-Freight rendszer kiépítését a rendszert jelenleg is üzemeltető CCS Hungary Aircargo Kft. és a KVM Technológia Magyarország Kft. végzi. Ezek a gazdasági társaságok a légi árufuvarozásban több szoftvert is kínálnak légitársaságoknak, szállítmányozóknak és földi kiszolgáló szervezeteknek egyaránt.

A 2012. november 15.-én élesre állt rendszer lényege, hogy szükségtelenné teszi a papír alapú dokumentumok elkészítését, leadását/elküldését a hatóságoknak, handling agenteknek, fuvarozóknak és a külföldi partner szállítmányozónak. A rendszert a CCS Hungary Aircargo Kft. és a KVM Technológia Magyarország Kft. ingyenesen bocsájtotta a NAV rendelkezésére és a CCS AWB rendszert használó speditőrök ingyen vehetik igénybe, így a speditőr minden, a légi küldemény indításához és érkeztetéséhez szükséges funkciót el tud végezni elektronikusan.
Az okmánynélküliségnek köszönhetően kevesebb logisztikai költség rakódik az export árukra és a behozott cikkekre, az e-Freight-nek kedvező hatása van az egész magyar gazdaságra.

 

Ha kérdése van, örömmel segítünk! Írjon vagy hívjon bennünket az elérhetőségeinken vagy kérjen tájékoztatást a sales()ccs.hu e-mail címen!

Mit jelent ez az export gyakoratában? Miért költségcsökkentő? Miért egyszerűbb?

Régen a speditőr (szállítmányozó) gyűjtőárú esetén kinyomtatta a házifuvarlevelet (HAWB) és külön borítékban továbbította a külföldi partnerének, aki a célrepülőtéren vámkezelte és kiszolgáltatta az egyes címzetteknek

Ezzel szemben eFreight esetén a CCS AWB rendszerben tárolt maszkok segítségével kevesebb mint egy perc alatt elkészíti a házifuvarlevelet pdf-ben valamint a házifuvarleveleket összegző u.n. házifuvarlevél-manifesztet és e-mailen továbbíthatja azonnal.

Régen a speditőr manuálisan elkészítette a csomagcímkéket, a házifuvarleveleken szereplő súlyokat és darabszámokat összegezve, több papír alapú szabályzatot és listát lapozgatva elkészítette valamilyen kommunikáció képtelen rendszerben a választott légitársaság szabályainak megfelelő főfuvarlevelet (MAWB) és 12 példányban kinyomtatta. Felvitt egy AWB példányt az egyéb kiviteli dokumentumokkal együtt a Repülőtéri Vámhivatalba ahol egy pecséttel igazolták rajta, hogy kivihető az országból. Ezeket a papírokat ezután 10 évig őrizni volt köteles.

Nem úgy eFreight esetén, amikor a speditőr a CCS AWB rendszerből kinyomtathatja a vonalkódos árucimkéket, amelyeket a küldemény minden darabjára fel kell ragasztani. Ugyanitt készítheti el a házi- és főfuvarleveleket. A CCS AWB rendszerben a fuvarlevél kiállítás szabályok benne vannak, automatikusan tarifál és alig egy perc alatt kész a főfuvarlevél, amit a CCS AWB rendszer automatikusan továbbít minden érdekelt számára. Az eFreight redszerben már nem csak a handling agentek és a fuvarozó légitársaság(ok) kapják meg, hanem a NAV-nak is, így pecsételtetni sem kell és a legtöbb esetben egyáltalán nem kell személyesen megjelenni a Vámhatóság ügyfélszolgálatán, minden adminisztráció elvégezhető a CCS AWB munkaállomás előtt üléve, az irodában. Érdekesség, hogy a NAV hozzáférést engedett az eVám rendszeréhez más hatóságok számára is, így pl. már az Országos Állategészségügyi Állomáshoz sem kell elvinni a fuvarleveleket.

Ezután régen a speditőr átadta a reptéren a handling agentnek az árut és a csatolt okmányokat. Ha az áru átadásakor kiderült, hogy valami nem stimmel a fuvarlevélen pl. mégsem annyi a küldemény összsúlya, akkor nem tudta leadni az árut, vissza kellett régen mennie az irodájába, javítani, újranyomtatni a fuvarlevelet és újra kivinni a reptérre. Jellemzően ez alatt az idő alatt a küldemény ott várakozott a parkolóban, a teheratón sőt nem egyszer lekéste a járatot.

Ma azonban, az eFreight világában már a küldemény átadás-átvétele is a CCS AWB rendszerből előre nyomtatható vonalkódos dokumentum alapján percek alatt lezajlik, ha pedig hiba van, csak telefonál egyet az irodájába, ahol gyorsan elvégzik a javítást, elküldik a javított fuvarlevelet szintén elektronikusan és 1-2 percen belül a handling agent rendszerében lehet a helyes adatokat tartalmazó fuvarlevél. A CCS AWB rendszert használó speditőr nem kényszerül a reptéren belül irodát bérelni, lehet távolabb is az irodája. Valódi és egyenlő esélyeken alapuló piaci verseny lehet, hiszen ugyanazt a szolgáltatást adhatja a kis magyar speditőr is mint egy muntinacionális vállalat.

Kevesen tudják, de a légitársaságok, handling agentek rendszere évtizedek óta képes automatikusan tájékoztatást adni a küldemények helyzetéről, ezt hívják tracking-nek. A CCS AWB rendszerével a magyar speditőrök évtizedek óta tudják követni a küldeményeket, megtudhatják, jó úton halad-e a küldemény, nem akadt-e el valahol, várhatóan időben érkezik-e vagy pl. mikor vette át a címzett. Bizonyos értesítéseket automatikusan is megkaphatnak, ami a CCS AWB rendszerben automatikusan beépül a megfelelő küldemény történetébe, így ha ügyfelük érdeklődik a történetből mindent meg tudnak mondani pontosan. Erre a legtöbb multinacionális szállítmányozó rendszere ma sem képes.

Importban hasonlóképpen egyszerűbb és olcsóbb a folyamat.

Régen először át kellett vennie a reptéren az érkező küldemény okmányait, vámkezeltetni, majd ismét ki kellett mennie átvenni az árut. Az eFreight-nek köszönhetően a küldemény érkezését követő egy percen belül CCS AWB rendszerébe érkezik a fuvarlevél minden adata, ha sérült a küldemény a jegyzőkönyv is. Elvégezheti az irodájából a vámkezelést is és csak a vámkezelt küldeményért kell kimennie a reptérre.
Itt a folyamat napokról, percekre rövidülhet, különösen ha a címzett pl. vidéki.

Kevesebbet említett, de nagyon jelentős előny az elektronikus adattárolás. Nem kell az egy-egy küldeményhez kötődő jellemzően több tucat papírt 15 évig tárolni. Ha a feladónak, címzettnek kérdése van, azt késedelem nélkül, közvetlenül a CCS AWB rendszerből meg tudja válaszolni. Ha a NAV folytat vizsgálatot, akkor sem kell bányászni az irattárban, az adatok azonnal elérhetően rendelkezésre állnak.

2012. december 14. Sajtótájékoztató BUD repülőtéren az eFreight és eVám bevezetése és éles üzembe állítása alkalmából:

 

 

 

Szemelvények a fenti rendezvény sajtóvisszhangjából: